Charles Minthorn Murphy-Mile-A-Minute-Murphy. Vitathatatlanul ő az egyik legnagyobb arc a kerékpársport történetében. (a másik kedvencem a skót depressziós, Greame Obree) Charlie Murphy 60 mérföld per órával (96,6 km/h) hajtott kerékpárján egy vonat mögött. Murphy egy átlagos New York, Brooklyn-i szegény kölyökként nőtt fel. De nagyot álmodni tudni kell! A körülötte lévők röhögőgörcsöt kaptak, amikor azt mondta: Nincs gyorsabb egy kerékpárosnál, még egy mozdony sem lenne képes őt lehagyni!

De ettől Murpy csak elszántabb lett. Murphy elhatározta, hogy egy vonat mögött kerékpározva felállítja a mile in a minute, az egy perc alatt egy mérföld rekordját. 1899-ben nem volt olyan eszköz, ami nagyobb sebességet ért el, mint egy vonat és sebességrekordok sem rögzítettek még akkoriban. 1995-ben Fred Rompelberg hajtott kerékpárjával 166mph-val egy autó mögött, de 1890-es években az autók és motorkerékpárok csak egy ló sebességével tudtak haladni.

Anyagszükséglet:

- 1 db mozdony

- 1 db kerékpár

- legalább 2 mérföld sík vasúti pálya valamivel befedve, amin lehet bicajozni

- bírók, újságírók a hitelesítéshez

- erő, állóképesség, elszántáság

1899. június 30-án egy véletlen folytán találkozott a Long Island Railroad vasúttársaság ügynökével. 48 órában belül a szerződés megköttetett. Hírverés a vasútnak, egy mozdony Murphynek.

Kijelölték a pályaszakaszt 2 mérföld hosszan. A munkások 10 inch (25,4 cm) széles fa burkolattal borították be a sínpályát. Hatalmas munka volt, mert a teljes szakaszt teljesen ki kellett vízszintezni. Murphy mozdonyára egy speciális légterelő burkolatot építettek. Murphy úgy gondolta, hogy a mozdony mögött kialakult vákuum és szélárnyék miatt képes lesz tartani a tempót tartani vele. Így okoskodott: a vákuum nem szívóhatás, hanem a levegő hiánya, ami miatt az ellenállás 0 lesz, ezért a menetszél nem akadályozza a közvetlenül a mozdony után haladó kerékpárost. Murphy-nek már sikerült egy mérföldet megtenni 37 másodperc alatt otthoni edzőgépen, görgőn, gondolta ez a mozdony mögött szélárnyékban haladva is sikerülhet. Tesztelték is: menetközben kidobott papírfecnikkel ellenőrizték, hogy a burkolaton belül nincs semmilyen szívóhatás.

Murpy a leggyorsabb, legnehezebb mozdonyt akarta, de ez áldozatokkal is járt, a síneket borító fa szőnyeg a mozdony súlya alatt lesüllyedt, majd ahogy az elhaladtak, felemelkedett, mint pom-pom alatt az ág, fel s le, Murphy kénytelen volt a hullámzáson hajtani… ezenfelül égő gumidarabok, papír és más törmelék zúdult folyamatosan az arcába, de ő állhatatosan csak a mozdony farára felszerelt irányzékul szolgáló fehér deszkát figyelte, összpontosítva a végletekig, hogy ne távolodjon el a mozdonytól, és szélárnyékban maradjon.

1899. június 30-án Murphy az 1 mérföldet (1,609344 km) 57,8 másodperc alatt tekerte le és így lett mile in a minute Murphy-ként ismert világszerte.

Ha ez ma történne, a bevállalós Goldsprintesek biztos mennének egy kört egy MÁV szerelvény mögött, Buppa, Voxa, a Dj-kel meg hátul kapaszkodva üvöltenének, hogy: „Azta  k…a életbe, azta  k…a életbe, azta  k…a életbe”

bugi50